 |
Váci Ártéri Tanösvény vezetőfüzet
Csoportok szakvezetésénél igényelhető a Váci Ártéri Tanösvény füzet, mely a jellegzetes élőhely és a fajok
leírásán túl játékos feladatokkal, kérdésekkel teszi élvezetesebbé a tanösvény megtekintését.
A kiadvány újrapapírra készült.
A vezetőfüzet megjelenését támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia az EGT Finanszírozási Mechanizmuson, valamint a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.
További kérdéseivel kérjük vegyék fel a kapcsolatot a Közművelődési Csoporttal.
|
Tudod-e, hány országon folyik keresztül, illetve hányat érint határfolyóként a Duna?
|
1. Németország | 
2. Ausztria | 
3. Szlovákia | 
4. Magyarország | 
5. Szerbia | 
6. Hotvátország | 
7. Románia | 
8. Bulgária | 
9. Moldova | 
10. Ukrajna | | |
Melyik nemzeti park működési területén vagyunk?
a., Duna–Dráva NP
b., Duna–Ipoly NP
c., Balaton-felvidéki NP
|
Hogyan tud járni a molnárpoloska a víz felszínén?
Mozgását több tényező együttes jelenléte teszi lehetővé. Nagyméretű lábai szétosztják a test súlyát. A lábak végén lévő viaszos szőrök biztosítják a víz taszítását, és így lehetővé teszik a mozgását. Mindez a víz felületi feszültsége nélkül nem valósulhatna meg. Az érdekes jelenséget úgy is megfigyelheted, ha nagyon lassan túltöltöd a poharadat vízzel. A víz egy ideig nem csordul túl a peremen, hanem kidomborodik belőle, mivel a vízmolekulák szorosan összekapaszkodnak.
|
Mi különbözteti meg a tőkés réce (Anas platyrhynchos) gácsérját és a tojót?
A tőkés réce hímjének és tojójának megkülönböztetése az év egy részében az avatatlan megfigyelő számára sem jelent különösebb gondot. A gácsér csőre zöldesbarna, míg a tojóé sárgásbarna. Míg a csőr színe állandó, addig a tollazat színe a gácsér esetében változó.
A tojó tollruhája a természetben való rejtőzködést és fiókanevelést szolgálja, míg a hím szeptembertől májusig násztollazatot visel. Feje ekkor fémes-zölden csillogó, nyakán élesen elütő fehér sáv húzódik. Melle gesztenyebarna, szárnyai és a hát elülső része gyönyörű szürkésbarna árnyalatban pompázik. A hát középső részén kékesfekete színt figyelhetünk meg. A szárnyak középtáján kék, fémesen csillogó ún. szárnytükör látható.
Ez a szárnytükör a tojó szárnyának is jellegzetessége, de tollruházatára a barnás alapszín és a kisebb-nagyobb fekete foltozottság és pettyezettség jellemző. A fejen a tarkóig lehúzódó fekete sáv, a szem környékén pedig jellegzetes, szintén fekete, vékony sáv, a szemcsík látható.
Nyári időszakban a hím leveti násztollazatát, és a tojóéhoz hasonló tollruházatot ölt. Fején megjelenik a fekete sáv és a szemcsík is, tollazata barnás színűvé és foltozottá válik. A szárnyak és a farktollazat nagyjából megőrzi az udvarláshoz szükséges feltűnő színezetű tollruha eredeti színét.
|
Az ártér jellegzetes fái a fűzfák. Figyeld meg, és rajzold le ide a fa levelét!
|
Magyarországon más inváziós fajok is élnek, sorolj fel néhányat!
E csoportba sok Magyarországon élő faj is tartozik. Ilyen például a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a gyalogakác (Amphora fruticosa), a selyemkóró vagy papagájvirág (Asclepias syriaca), az aranyvessző-fajok (Solidago sp).
|
Mire használják a komlót?
A komló a sör gyártásának egyik fontos alapanyaga. A sörfőzéshez a komló nővirágzatát használják. A tobozpikkelyek magas illóolaj-, csersav-, gyanta- és más keserűanyag-tartalma kerül hasznosításra a főzés folyamán. A sör jellegzetes zamatának kialakításáért az illóolaj- és keserűanyag-tartalom, míg a folyadékban fejlődő baktériumok fejlődésének gátlásáért a gyantatartalom antiszeptikus hatása felelős.
|
Milyen különös élőlények láthatók néhány fa törzsén? Tudod esetleg azt is, hogyan kerültek a fatörzsre? Növények vagy állatok?
A tanösvény pallósorán sétálva pillanthatjuk meg a fák törzsén élő, érdekes taplógombákat. Rendszertanilag nem növények, és nem is állatok, a gombák országába tartoznak. Szaporítóspóráik a levegő segítségével kerülhetnek újabb fák törzsére. Amennyiben a kérgen sérülések, repedések találhatók, a spórák bejutnak a fatestbe, ahol gombafonalakat bocsátanak ki magukból, melyek az idő előrehaladtával folyamatosan növekszenek. A fonalak erős enzimeket termelnek, melyek lebontják a fatestet.
A veszély elsősorban az idősebb fákat fenyegeti, melyeken sok természetes úton keletkező seb alakulhat ki, pl. a hernyók rágása, a fagyfoltok, fagyrepedések következtében Léteznek olyan taplógombák is, amelyek csak kidőlt vagy kivágott, illetve elhalt fákon élnek.
|
Szerintetek hogyan kerülhetnek szennyezőanyagok a tanösvény-környéki erdő területére? Milyen veszélyek fenyegetik, mi, illetve ki károsítja az itteni életközösséget?
A terület kis kiterjedése fokozza az itt élő élőlények sérülékenységét. A kerékpárút, a Duna és a szennyvíztisztító „szorításában” sokszorozódik a bekerülhető szennyezőanyagok mennyisége. Mint neve is mutatja, a Váci Ártéri Tanösvény a Duna árterén fekszik. Magas vízállás idején a pallósor évente több alkalommal is víz alá kerül. Az áradás ne csak tápanyagokat hoz magával az itt élő növényzet részére, hanem sajnos hatalmas mennyiségű, az emberek által már feleslegesnek ítélt hulladékot is, melyek az ár elvonultával a növényzeten fennakadva szennyezik e területet.
A felelőtlen emberi magatartás, a hulladékok eldobása szerencsére közvetlenül annyira nem fenyegeti a tanösvényt, de mivel a Gombás-patak állandó vízutánpótlást biztosít a területen, ezért folyamatosan szállítja a szemmel is jól látható szemetet.
Nagyobb problémát jelent a patak és a folyó által szállított különböző, szemmel már nem látható szennyezőanyagok jelenléte. Ezek különböző módon kerülhetnek e területre. Háztartási, ipari, mezőgazdasági szennyvizeink sok esetben ömlenek természetes vízfolyásainkba, melyek segítségével eljutnak a tanösvény területére, beépülve az itt élő növények, állatok testébe. Felhalmozódásuk komoly betegségek kialakulásának okozója, végső esetben az élőlény pusztulását is jelentheti.
A talaj, a levegő és a víz, mint élettelen környezeti tényezők, állandó kapcsolatban állnak egymással. A levegő szennyeződése (közlekedés, ipar, háztartások füstkibocsátása) nemcsak az adott ponton, hanem attól távolabb is problémát jelent. A levegőbe felkerülő szennyezőanyagok a levegő nedvességtartalmával reagálva, esőcseppek formájában kerülnek le a talajra, vízfelületekre, a növényzetre. Ily módon a méreganyagok már nemcsak a levegőt szennyezik, hanem eljutottak vizeinkbe és a talajba is.
A mezőgazdasági termelés előszeretettel alkalmaz növényvédőszereket. A növényekre kijuttatott méreganyagok bekerülnek a talajba, és a talajvíz mozgásának segítségével felszíni vizeinket szennyezik. A víz párolog, ennek következtében a szennyezőanyagok felkerülhetnek a levegőbe – és kezdhetnénk az előző leírást elölről!
Fontos tehát, hogy a természet élő és élettelen kincseire fokozottan vigyázzunk, mert az élőlények között, valamint az élők és az élettelen környezet között bonyolult hálózatok alakulnak ki, ezáltal az egy ponton történő sérülés rendkívül káros hatású lehet a természet olyan területein is, melyekre nem is gondolnánk!
|
Kik élnek az ártéri erdőben? Rajzoljatok egy kis fűzlevelet azok mellé, amelyekkel sétánk során találkozhatunk!
nagykócsag - Igen, találkozhatunk vele
foltos szalamandra - Nem
kecskebéka - Igen, találkozhatunk vele
gyöngyvirág - Nem
szürke gém - Igen, találkozhatunk vele
nád - Igen, találkozhatunk vele
jégmadár - Igen, találkozhatunk vele
komló - Igen, találkozhatunk vele
óriás csibor - Igen, találkozhatunk vele
vízirigó - Nem
kis vöcsök - Igen, találkozhatunk vele
orgona - Nem
vízisikló - Igen, találkozhatunk vele
vaddisznó - Nem jellemző, de esetenként előfordulhat
boróka - Nem
vízi hídőr - Igen, találkozhatunk vele
|
|
|
