2011. február 22., 18.00 A barlangok sötét mélyének titkai Előadó: Regős Szilárd, barlangi túravezető

A legutóbbi múzeumi esten egy olyan világba nyertünk betekintést, amely sok ember előtt egész életében rejtve marad. Bár napjainkban hazánkban is van néhány olyan barlang, amelynek kiépített szakaszát bármilyen gyanútlan járókelő látogathatja, ha éppen arra téved, de az „igazi barlangászat” csak egy szűk rétegre, a képzett barlangkutatókra marad.

A legismertebbek általában a mészkövek oldódása és kicsapódása következtében kialakuló cseppkőbarlangok, melyeknek szép példáit találhatjuk hazánkban az Aggteleki-karszt, a Budai-hegység, vagy akár a Mecsek területén is. Ez azonban csak egy példája a barlangképződés számtalan lehetőségének. A barlangképződés két nagy csoportja a szingenetikus (a kőzetképződéssel egy időben képződött), illetve az epigenetikus (vagyis a kőzetképződés után keletkezett) barlangok. Előbbinek látványos példái többek között a lávafolyásokban keletkezett hólyagok, csatornák, vagy a korallbarlangok, míg az utóbbi csoportba tartoznak például a már említett cseppkőbarlangok mellett a kőzethasadék, vagy a deflációs (szélfújta) barlangok is. Természetesen a cseppkőbarlangok ismertsége nem véletlen, hiszen rendkívül látványos képződményeket találhatunk ezekben az üregekben. A cseppkőbarlangok a karsztosodás folyamata során jönnek létre. A karszt szó a szlovéniai Karszt-hegységből származik, ahonnan ezt a folyamatot először írták le. A karsztoknak két csoportja a nyílt és a fedett karszt. Ezek között a leglényegesebb különbség az, hogy a nyílt karszt esetében az oldódásra hajlamos mészkő a felszínre is kibukkan, közvetlen kapcsolatban van a csapadékvízzel. Ilyen esetekben a felszínen is láthatunk az oldódáshoz kapcsolódó képződményeket (víznyelők, ördögszántás, polje, dolina, stb.), melyekre Magyarországon is számos példát találhatunk. A fedett karsztoknál a mészkő nem bukkan ki a felszínre, ebben az esetben a csapadékvíz még egy vékonyabb-vastagabb talajtakarón is átszivárog, mielőtt a mészkővel találkozik. A barlangi képződmények tekintetében azonban lényeges különbség nem látható a két karszttípus között. Ennek az oka az, hogy a cseppkőképződés fizikai-kémiai paraméterei nem változnak. Tehát ha a vízbe korábban beoldódott mészanyag (ami természetesen a környező mészkőből származik), amikor a víz a repedésekből egy nagyobb üregbe érkezik, a csökkenő nyomás miatt cseppkő fog képződni. Ezek a cseppkövek, attól függően, hogy milyen térszínen bukkan ki a víz a teremben (egy barlangrendszerben a nagyobb barlangokat teremnek nevezik a barlangászok), rendkívül változatos formájú képződményeket fognak kialakítani. Ilyen képződmények persze csak akkor tudnak kialakulni, ha a az adott területen a talajvíz szintje mélyebben van, mint a barlang szintje. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor a barlang víz alá kerül. Ilyen esetben, attól függően, hogy az adott rendszer meleg-, (termálkarszt), vagy hidegvizes, eltérő hőmérsékletű vízzel lesz kitöltve a barlang. Szerencsés esetben, ha a barlangot nem teljes mértékben tölti ki a víz, akkor nem csak barlangi búvárok, hanem kirándulók is látogathatják ezeket az üregeket, melyek a víz hőmérsékletétől függően csónakázásra (Tapolcai tavasbarlang), de akár fürdőzésre (pl. Miskolc-Tapolca) is alkalmas lehet. Természetesen a barlangokban a cseppköveken és a barlangászokon kívül más természetes élő- és nem élő szervezetek is előfordulhatnak. Például, ha a beszivárgó vízhez más hőmérsékletű és/vagy más jellegű oldott anyagot tartalmazó oldattal keveredik, csodálatos szépségű ásványok (kalcit, aragonit, gipsz, barit, stb.). Továbbá, maradva az élettelen képződményeknél, a befogadó mészkőben a kőzet képződésekor belehullott állatok szilárd váza is sok esetben megtalálható, tovább színesítve a barlangok csodás világát. Mindemellett nem szabad megfeledkeznünk az ott élő szervezetekről sem, mint például a legismertebb barlangi élőlényekről, a denevérekről sem. Magyarországon minden barlang védett környezeti érték, közös ügyünk, hogy ezeket változatlan formában fenntartsuk az utókor számára!

Vendégkiállításként különleges barlangi képződmények, illetve barlangász kellékek kerülnek bemutatásra április végéig, a Földanya Ékességei Múzeumban.






Warning: gethostbyaddr() [function.gethostbyaddr]: Address is not a valid IPv4 or IPv6 address in /home/albireoh/public_html/goncol.hu/kozos/ip.php on line 21