A KORAI KULTÚRÁK ÉS A KÖVEK KAPCSOLATA
Megalitikus kultúrák épít?kövei, Zeng?várkonyi Neolit k?eszközök, csillagjegyek kövei
El?adás 2010. február 23-án a Göncöl Házban
DR. PÁSZTOR EMÍLIA csillagász-régész el?adása
Kiszel Vilmos (a Göncöl Alapítvány elnöke és a múzeum igazgatója) köszönt?je után dr. Pásztor Emília el?ször a k?, mint a többi tárgyi emlék között az ásatási anyagban betöltött szerepér?l tartott beszámolót.
A különböz? k?tárgyak funkciójára következtetni lehet egyrészt az el?került tárgyak régészeti, másrészt mai néprajzi vonatkozásaiból. A k? megmunkálva vagy természetes formájában lehetett használati eszköz (balta, vés?, kaparó, nyíl- vagy dárdahegy), de lehetett a tisztelet vallási vonatkozású tárgya is.
A furcsa, felt?n? alakú földtani képz?dmények önmagukban is kiválthatták egy-egy népcsoport önkéntelen tiszteletét, hosszú id?n keresztül kultusztárgyként értékelését. A sok példa közül megemlíthet?k a mongóliai, szent hegyeknek tartott felszíni alakzatok tetején faágakból és kövekb?l emelt obo-k, melyekre a mai napig felt?n? szín? szalagokat kötnek.
Az egyes falfelületeket megmunkálva faragásokat, falfestményeket készítettek, Skandináviában els?sorban a hajó- és napkultusz jeleneteit megelevenítve.
Külön kiemelend?k a bronzkorban, azaz 4000-5000 évvel ezel?tt felállított megalitok, melyeknek megmunkálásához, helyszínre szállításához, elrendezéséhez a mai szemmel is meglep?en fejlett technikára volt szükség.
Egy k? lehetett viszonylag kisméret? is, ekkor talizmánként, varázsk?ként alkalmazták, például es?varázslásra az úgynevezett sámánköveket. Festett, több mint 15.000 éves kavicsok kerülnek el? egyes ásatásokon, bizonyítva, hogy az ilyen hiedelmek sokkal régebbiek, az ember történelméhez sokkal jobban köt?d?ek, mint azt ma hinnénk.
A kövekb?l készült ?si emlékek egyik leghíresebb, és sokak által ismert példája a 4500-5000 éves (bronzkori), stonehengei építmény. Ez az épület templomul illetve csillagászati megfigyel?helyül szolgált hosszú id?n keresztül, és többször renoválták az ottani kultusz fenntartói. Köveit 30 kilométer távolságból szállították a helyszínre.
Még Stonehenge-nél is régebbi, feltehet?en 5000 évnél is id?sebb a New Grange-i neolit korú síremlék, mely csillagászatilag a téli napforduló idejéhez tájolt. A sír bejáratát csillogó, fényvisszaver? kövekb?l alakították ki, hogy minél jobban bevilágítsa az egykori sírkamrát.
A k?, épít?- és szerszámfunkcióján kívül, lehet a hatalom szimbóluma is, elég csak a kit?n?en megmunkált, csiszolt, vésett k?baltákra gondolni, melyet favágásra valószín?leg sohasem használtak. Az egykori hatalmat jelképezik a faragott babiloni határkövek, melyek a földi és égi hatalmak beleegyezésével jelölték ki az egyes uralkodók által adományozott földterületeket.
A gazdagságot természetesen a drágakövekb?l (borostyánból, achátból, karneolból és lazúrk?b?l illetve aranyból) készült ékszerek, nyakláncok, kámeák, pecsétl?hengerek jelképezték. Ezek elkészítése igen fejlett megmunkálási technikára utal, mivel a drágakövek általában kemények, a bel?lük faragott alkotások elkészítése pontos ismereteket igényelt, ráadásul sok közülük nagyon aprólékos munkával kivitelezett. Az úgynevezett ’Borostyánút’, amely a Balti- illetve az Északi-tengert és Európa déli részét kötötte össze közel 4000 esztend?s. Önt?minták készültek például szerpentinitb?l, de hematitból pontos súlysorozatokat is összeállítottak Babilon területén.
Külön téma az amulettek kérdése. A Közel-Kelet területén kvarcváltozatokból és lazúrk?b?l, míg a Távol-Keleten (a mai Kínában) és Közép-Amerikában f?leg jadek?b?l készültek. Sok jel utal arra, hogy a Közel-Keletet és a Kárpát-medencét igen er?s gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok f?zték össze már a történelem korai szakaszától.
